A Mad Scientist sörfőzde a kíérleti, végletekig kicsavart, feje tetejére állított ízeiről lett híres. Most megkóstoltam az alapkínálatukban is helyet kapó téli sörüket a New York Mocaccino-t.
Az, hogy mi ízlik, mindig szubjektív dolog, tartja a régi közhely, de talán pont ezért olyan igaz. Kicsit előítéletesen álltam neki a legújabb szerzeménynek, mivel nem igazán szeretem a Stout jellegű söröket, márpedig ez a sör egy vérbeli Milk Stout.
Egy felsőerjesztésű testes barnasör, amiben a fő csavar a speciality kávé, amit hozzáadnak, ettől egy rendkívül kellemes hosszantartó kávés utóízt kapunk. Sajnos a vaníliát nem érezhetjük ki benne és a többi rejtélyes hozzávalót is csak sejteni lehet, de ne legyünk telhetetlenek, ettől ez még egy finom sör. A küllemre nem lehet panasz, nagyon szép mélybarna színe van, kicsi habbal ezért erre nem is fecsérlek több szót.
Sok sör megfordult már nálam, de még mindig „kattanok” a különleges tételekre, főleg az olyanokra, amikben van egy olyan extra, amit még nem láttunk sehol. Ilyen a HopTop Beet Blood vérvörös céklás söre is.
Az apátsági sörfőzés több évszázados hagyománnyal rendelkezik ám sajnos ez elhalványult az idők során. Bár már nálunk is volt példa szerzetesrendekhez kapcsolódó sörre, de mégis elég kevés volt eddig itthon. Eddig.
Akár bevalljuk, akár nem, a helyzet az, hogy sört a legtöbb ember kinézet alapján választ elsősorban. Régen láttam, már a kézművesek között ennyire csúnya sört így élből hátrányból indul ez a sör, pedig az íze miatt nincs mit szégyenkezni, mert finom. Nagyon.
